Változtatnod kellene a táplálkozáson, de nem tudod, hogyan fogj hozzá? Tessék, egy kis gyorstalpaló! 

Mindössze tíz alapelv elsajátításával megismerheted a táplálkozással kapcsolatos legfontosabb információkat. Az első ötöt ITT olvashatod el, és íme a folytatás!

6. Fogyasszunk elegendő rostot és nyers ételeket is! 

Gyakran sütünk, főzünk, párolunk, grillezünk, de hol marad a nyers táplálék? A finomított ételek, gyorséttermek világában minden szétolvad a számban, szinte újra kell tanulnunk rágni. Pedig a szájflórának és a fogazatnak is szüksége van a rágásra!

De még fontosabb a rostok kérdése, amelyeknek a nyelőcsőre, gyomorra, vékony- vastagbélre, vércukorszintre gyakorolnak kedvező hatást. Kevés helyen hangsúlyozzák, de fontos tudni: nem szerencsés egyik napról a másikra sok rostot bevinni! A rost irritáló hatású lehet, ha nagy mennyiségben és hirtelen kezdjük el fogyasztani. Viszont fokozatosan alkalmazva, a rostok fajtáit is figyelembe véve szépen át lehet állítani az emberi testet az új, kedvező emésztési mechanizmusokra.

Léteznek durva rostok, ilyen a cellulóz, amely pl. a búzakorpában található, és vannak finom rostok, más néven duzzadó rostok, például a zab, a megfőzött zabkása, megdarált lenmag, vagy az útifűmaghéj. Rendkívül fontos, hogy a nyers rostokat bevigyük! Ennek érdekében akár a brokkolirózsákat is elropogtathatjuk, de ott van a sárgarépa, a piros vagy fehér édeskáposzta, a gyökérfélék, répafélék és hagymafélék. Olívabogyó, paprika, paradicsom hozzáadásával, citrom (nem ecet!) ízesítéssel, esetleg eritrit és fruktóz édesítéssel rendkívül egészséges saláták, nyers ételek jönnek létre. A reggelihez bőséges nyers gyümölcsöt, az ebédhez bőséges nyers vagy enyhén párolt zöldséget, a vacsorához pedig főszabályként már csak nyers zöldséget válasszunk.

Jó tudni, hogy számos vegyület csak a nyers ételekben található meg, amelyek főzéskor elbomlanak vagy elillannak.

7. Zsiradék-kisokos

Nem mindegy, hogy milyen zsiradékot fogyasztunk. A táplálkozási szakemberek szerint fontos a növényi zsiradékok fogyasztása, mivel Omega3-at és esszenciális zsírsavakat tartalmaznak.

Ezzel szemben az állati zsírokban kevésbé találhatóak meg az esszenciális, életfontosságú zsírsavak. Azokat inkább energiaszolgáltatásra alkalmazták régen. (De azóta már elterjedt az ülő életmód…) Az állati zsír nem a legkedvezőbb hatású a keringésre, koleszterinszintre nézve, és sajnos érelmeszesedést is kiválthat.

A növényi olajoké a jövő, de nem úgy, ahogy jelenleg alkalmazzuk, 3-5 literes flakonokban hordjuk haza őket, majd ezekkel sütünk, főzünk nagy mennyiségben…! A növényi olaj inkább hidegen sajtolt formában, kisebb mértékben, salátákhoz felhasználva alkalmazandó, és az ételkészítés közepe-vége felé tesszük hozzá. Ha lehet, nem sütünk benne – nem javasolt, hogy 42 fok fölé hevüljenek! – sütésre inkább magát a sütőt használjuk. Pároláskor a zsiradékban rejlő hatóanyagok nem károsodnak, de a hasznos illóanyagok egy része eltávozik.

A növényi olajok között ismeretes a kókusz- és pálmazsír, melyek úgynevezett közepes szénláncú zsírsavakat tartalmaznak. Ezek epekímélőek, így időnként alkalmazhatjuk őket, ahogy a hidegen sajtolt napraforgóolajat is. De még inkább javasolt a kendermag, a tökmag, a szőlőmag (kiváló flavon-forrás), kukorica- és búzacsíraolaj, a ligetszépe olaj, és számtalan más úgynevezett gyógyító olaj. Teáskanálnyi mennyiséget adjunk az ételekhez vagy a pirítóshoz, így a zsiradék rendkívül egészséges az érrendszerre, a keringési rendszerre nézve. Javasolt mindig más-más olajokat, változatos formában alkalmazni. 

8.Biztosítsunk magunknak egészséges bélflórát!

Az emberi bélrendszerben rengeteg élő sejt található. Baktériumok sokasága és kevebb gombatelep egymással verseng itt egymással a táplálékért. Legfontosabbak közülük a lakto és bifid baktériumok koloniái. A növényi élelmiszerekkel javítható a bélflóra státusza, ami az immunrendszerünk állapotáért 70-75%-ban felelős, hiszen itt dől el a tápanyagok felszívódása is. Ezért nem mindegy, hogy milyen fajok és milyen számban szaporodnak el a bélrendszerünkben.

A cikória, édesgyökér, édesburgonya, a hagymafélék, az alma, banán jó bélműködést biztosítanak, de a mandula, dió, vöröslencse, csicseriborsó is hasznos a kedvező baktériumok szaporodására nézve. Ezt pre-és probiotikus táplálkozásnak nevezzük.

A bélműködés az immunrendszeren túl hatással van az agyműködésre, az allergia elleni védelemre, a légzőszervekre is!

9. Figyeljünk, hogy mit mivel eszünk!

Nem véletlenül terjedt el a nézet, hogy jól gondoljuk át: egy időben, egyszerre mit mivel fogyasztunk! Nem javasolt együtt enni főként: – zöldséget és gyümölcsöt, valamint – tejet és húst.

Utóbbira példa a sajtos pulykamell vagy a szalámis-sajtos szendvics. Ilyen esetben kétféle fehérjét kell együtt feldolgoznia a szervezetünknek, ami nehéz és nehezen emészthető a számára. A régi zsidó kultúrában a tejet és a húst nemhogy nem fogyasztották, de nem is tárolták együtt! Manapság a hús- és a tejtermékek együtt jelennek meg az asztalon, sőt ritka az olyan étkezés, amikor ezeket nem társítják – de ez sajnos egészségtelen.

Fontos az erjedést figyelembe venni. A gyomorban baktériumok, gombák erjesztő folyamatokat indukálhatnak, ezért nem javasolt a nagy evések utáni gyümölcsfogyasztás, és a desszertfogyasztás sem. Hiszen a cukor gyorsan menne tovább a gyomorban, míg a hús 3-6 órát is ott tölthet.

Az úgynevezett komplettálás is fontos szempont. Ez a következőket jelenti: “Ha az inkomplett fehérjéket megfelelően kombináljuk annak tudatában, hogy melyik étel milyen arányban és milyen aminosavakat tartalmaz, közel azt az arányt és mennyiséget el tudjuk érni, mintha komplett fehérjéket fogyasztottunk volna. Teljes értékű, vagyis komplett fehérjét nyerünk, ha valamelyik hüvelyeshez gabonafélét vagy olajos magvakat eszünk.” (Idézet forrása: Balogh Emese)

10. Étrendkiegészítők alkalmazása elvakultság nélkül

Kell-e vitamintablettákat, kapszulákat fogyasztani? Igen, legalábbis időnként és tudatosan a hiányállapotok elkerülése érdekében. A nyári szezonban amennyire csak lehet, természetes módon, friss vitaminforrásokból fedezzük szükségleteinket, de szeptember – március között használhatunk vitamin, ásványi anyag, Omega3, flavonoid és egyéb kiegészítőket. Állandó fogyasztásuk azonban megszokásokhoz vezet!

Úgynevezett “rendszeres-rendszertelen” szedési mód javasolt a természetgyógyászat szerint. Mit jelent ez? Naponta 2-3 alkalommal alkalmazzunk valamilyen kiegészítést, és havonta-kéthavonta magát a márkát is érdemes váltogatni, valamint nem azonos időben, más napszakban ajánlott bevenni az étrendkiegészítőket, vitaminokat. Így kerülhető el a hozzászokás, és így tud a szervezet ezekből a készítményekből maximális mennyiséget felszívni. A klasszikus tablettákon, kapszulákon túl kedvező az ezüstkolloid, a grapefruitmagcsepp és a méhészeti termékek is.

Nos, aki ezt a tíz alapelvet betartja, hosszú távon bizonyosan mérhető egészségjavulást fog tapasztalni!